Ősi rítus dallama szállt a levegőben, ahogy a táltos elkántálta a fohászát az istenekhez. Kérte őket, hogy jó szerencse kísérje törzsét a hosszú út során.
Tudta, hogy változás közeleg, érezte a zsigereiben, ezért fordult hát hozzájuk.
Tüzének füstje a magasba szállt, egészen a csillagok felé, mikor álomhoz hasonlatos képek rajzolódtak ki benne, amit a varázslón kívül más nem láthatott:
Hegyen-völgyön át vágtatott egy csoda, egy szarvas. Agancsai mintegy koszorúként ágaskodtak büszke fején, szemei gyémántként ragyogtak. Útját száz meg száz lovas követte, vágtáztak utána, míg csak be nem sötétedett és a gím el nem tűnt a szemük elől. Ekkor úgy döntöttek, megállnak pihenni. Tábortüzük mellett nevettek s énekeltek, míg a bor egyre csak fogyott, majd mikor elfáradtak, aludni tértek.
Másnap reggel szemük elé halakban gazdag folyó, virágokkal teli dús, selymes füvű rét tárult. Körös-körül méhek zümmögtek, akácmézet készítettek. Lepkék hada repkedett, a madarak dallamosan csicseregtek. A tájon csodálkozó nomád nép mögött a szarvas figyelt, majd tovanyargalt, elúsztatva a látomást is.
A táltos megköszönte e csodát, melyet majd a népe unokái élhetnek át.
2014.02.25.
Az alábbi 10 szót használtam: rét, virág, akácméz, csoda, szarvas, út, dallam, rítus, csillagok, álom
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése